PROCESSZOR (CPU)
A processzor vagy "CPU" a számítógép szíve és nélkülözhetetlen része, amely nélkül egyetlen modern számítógép sem működhetne. Belső szerkezetével meghatározza az egész számítógép ritmusát, és így maximális mértékben befolyásolja a számítógép teljesítményét. A processzor kiválasztása határozza meg a számítógép egészét.
Sok processzor létezik, de 3 alapplatformra leszünk kíváncsiak:
- INTEL
- AMD
- ARM
INTEL
A világon a legelterjedtebb platform, elsősorban az árával tűnik ki, de a teljesítményével is. Az Intel főként a számítógépes korszak elejétől tette le névjegyét, amikor egyedüliként tudott extrém mennyiségű XEON típusú CPU-t (sok magot és sok szálat) szállítani a szerverek, CENTRINO típusú CPU-k széles körben használt igényeihez. Az első vékony, hosszú élettartamú laptopok idején azonban még csak az irodai gépekről volt szó, és bár akkoriban a játékosok választhattak, az INTEL mindig a csúcson volt. A processzorok első nagy forradalmát az első Core-i3 (kétmagos) processzor követte, ezt követte a Core-i5 (négymagos), majd a Core-i7 (nyolcmagos) Az Intel TurboBOOST 2.0 technológiára váltott és hozzáadta a Hyperthreading-t (többszálas feldolgozás, ami addig gyakorlatilag csak adatközpontok, szerverek és videószerkesztő szerelvények területe volt). Abban az időben azonban jelentős verseny volt az AMD részéről. Így hát az INTEL elkezdte tolni a fűrészt, és mára megvan a tizenkettedik generációs core-i3/i5/i7/i9, amely mind a munkaszférában, mind a játékvilágban még mindig fősodornak számít... Szívesen használjuk az INTEL-t is készleteinket, mert ez rendelkezik a legszélesebb támogatással, és elvileg mindig olcsóbb lesz, mint a versenytárs platformok.
Az INTEL-t hűvösebb hőprofil, alacsony fogyasztás, széles és magas frekvenciák és az OVECLOCKING lehetősége jellemzi, amiről alább a cikkben lesz szó, mert átmegy a technológián.
AMD
Az AMD mindig is az Intel legnagyobb versenytársa volt, mind az ipari felhasználásban, mind a játékok világában. Az Intel Centrino korszakában az AMD elsődleges PC platformja az X2/X4 ATHLON volt, amely a mai napig jelentősen módosított formában maradt fenn ATHLON A6/8/10 néven. Ezután következik egy sorozat, amely az architektúrája nevéről ismert, nevezetesen a BULLDOZER, azaz az FX sorozatú processzorok. Ezek voltak a legerősebbek, és alapvetően feloldott szorzókkal rendelkeztek, így hihetetlen frekvencián pörögtek. Itt meg kell jegyezni, hogy az egyik rekordot egy "RX4D" néven ismert youtuber állította fel, aki az FX -8320e-jét 10.2 GHz felett futtatta. Mind a négy "Bulldozer maggal" rendelkezett. Az ilyen technológia azonban egy problémát okoz, mégpedig a hulladékhőt, és ez az AMD igazi Achilles-sarka. Sok tréfamester azt válaszolja, hogy "melegedés", amikor megkérdezik, hogy milyen CPU van a PC-mben. Ami az AMD-re még mindig igaz, annak ellenére, hogy a Bulldozer technológiát már túlszárnyalták. Tehát az Intellel ellentétben hatalmas hűtőkre és jó légáramlásra van szükség. Ezután következett a szerveralapú EPYC, amely számokban jelentősen felülmúlta az Intelt, de a frekvenciák rendkívül alacsonyak voltak, és ez tartotta a versenyben. Az AMD mindenből tanult, amit elért, és jelentős csapást mért az Intelre, amikor megszületett a RYZEN és a THREDRIPPER processzorok, amelyek ma uralják a játékvilágot, mivel népszerűségük és elterjedésük számos híres név komponensének létrejöttéhez vezetett, és egyúttal az AMD megpróbálja lenyomni az árakat. Az AMD további előnye a saját GPU-k (grafikus kártyák) gyártása, ami a hardverét a kezdetektől fogva sokkal jobban felkészíti a termékek családi körében való együttműködésre, ami minden eddiginél jobban a játékvilág reflektorfényében tartja. Meg kell jegyezni, hogy az AMD drágább, mint a fent említett Intel, néha akár tíz százalékkal is, de a pénzéért verhetetlen teljesítményt kap az AMD-től.
Az AMD-t extrém teljesítmény jellemzi magasabb ár, magasabb hűtési igény és drágább alkatrészek árán.
ARM
Az ARM processzorokat általában SoC-nak (vagy System on Chipnek) hívják, és mindenhol megtalálhatók a telefonokban, okostévékben, de például a hűtőszekrényekben is. De ami számunkra fontos, az a teljesítményük és a fogyasztásuk. mindenki tudja.. Otthon ülsz a számítógéped előtt és bekapcsolod a PUBG-t, és szia.. Az FPS 25 alá esik, és a játék nem csak játszhatatlan, de nézhetetlen is, és ugyanabban a pillanatban előveszed a telefonod a zsebedből és csatlakozol a harcot és téged hirdetnek győztesnek és egyben 1080P felbontásod van mindkét esetben mi az?? Különbség az ARM architektúrában, a platform elsősorban unix (azaz elsősorban linuxot támogat), így sokkal hatékonyabb játék esetén, és teljesen zökkenőmentesen élvezheti az akciót.. hogy lehetséges ez, egy szuper pénztárcabarát PC-je van ezek után mind.. mint mondtam, több tényező kombinációjáról működik Unix operációs rendszer, magasabb FPS/watt hatékonyság, teljesen más architektúra... de miért írunk róla? Ugyanis mindenki játszani akar, kicsik és nagyok, és ezt a gyártók is jól tudják... És így jött a Qualcomm a Snapdragon 8cx processzorral. itt láthatja a harcát az Intel mainstream i5-jével https://www.digitaltrends.com/computing/snapdragon-8cx-vs-core-i5/ ez nem egy klasszikus X86/X64 platform, mint az Intel és az AMD, hanem egy az emulátort ügyesen kovácsolták az X86-on belül, és ennek köszönhetően Unix helyett klasszikus operációs rendszert telepíthetsz, és ugyanúgy játszhatsz és dolgozhatsz, mint a PC-n, azzal a különbséggel, hogy a fogyasztás 10x alacsonyabb és a teljesítmény is azonos. az első fecskék egyike, de Unix-szeretőként (Arch Linux, Manjaro, OpenSuse) hihetetlenül várom az első ARM-dedikált játékplatformot egy normál PC képességeivel (nem úgy, mint a PS vagy az Xbox) várjuk az idei híreket, amelyekről honlapunk heti blogjában tájékoztatunk.
Most arról fogunk beszélni, hogyan válasszuk ki az igényeinek legjobban megfelelő processzort, és áttekintést kapunk a teljesítménymérésről, és így lehetőség nyílik arra, hogy megfelelőbb CPU-t válasszon a beállításokhoz a munkahelyi vagy játék PC-jének megfelelően.
Egy nagyon alkalmas és jól ismert program a "PassMark" és a "PCMark", amelyek úgynevezett "BENCHMARK"-ot (PC-beállítás stabilitási, teljesítmény- és lehetséges problémák észlelési tesztjét) végeznek. A végén grafikonokat jelenítenek meg, amelyek áttekintést nyújtanak az egyes komponensek teljesítményértékeiről, valamint a stabilitás egészéről, hogy egyes komponensek együttesen okoznak-e olyan hardver/szoftver problémát, amely rendszer instabilitását okozhatja. Minden számítógépünk egy nagyon jó 4 órás teszten megy keresztül. Szakmailag "Tűzkeresztségnek" nevezett teszten, ahol minden komponens mesterségesen eléri a maximumát, és a teszt teljes időtartama alatt úgy is marad. Az ilyen beállításoknál figyeljük a hűtés megfelelő működését, a stabilitást, az FPS-eséseket és a beállítás teljesítményének általános stabilitását. Ha valami nincs rendben, mindig találunk megoldást a BIOS frissítésével és beállításával, komponensek cseréjével vagy a szoftver hibakeresésével. Ezt mindig minden ügyféllel külön-külön kommunikáljuk, és mindenki kap egy teszt tanúsítványt a tesztértékekkel és a sikeres beégetési teszttel. Ezután már csak ki kell csomagolni a PC-t, és elkezdeni dolgozni, játszani, YT-t nézni vagy streamelni. A programokat itt érheti el az alábbi linkeken
https://benchmarks.ul.com/pcmark10 https://www.passmark.com/
És mivel már tudja, hogyan működik, 2 példát mutatunk be a gyakorlatban. Mindkettőhöz ugyanazt a grafikus kártyát választottam, különbséget teszünk az Intel vs Amd processzorok között, és azonnal felismeri a teljesítménybeli különbséget.
Hogy láthatod, hogy ugyanaz a GPU (grafikus kártya) és különböző CPU (processzor) a frekvenciakülönbség -100MHz az AMD-nél, és mégis simán veri az Intelt.. Hogy van ez?? Ez a hatékonyságról szól. milyen AMD frekvenciájú Intel meghajtók pótolhatják az SMT technológiát (super multi treding), ami alacsonyabb frekvenciákon is növeli a hatékonyságát, sőt néha 15-25%-kal is, persze drágább, de a teljesítménye vitathatatlan. Ez csak egy példa a lejátszóra azoknál az alkalmazásoknál, amelyek az első 2 magon kívül mást és nem szálakat használnak, így az Intel 5-7%-kal dominál majd, de ez lesz. szóval ismét az a fontos kérdés, hogy mire fogják használni a PC-t.. Minél jobban ismerjük az igényeit, annál valószínűbb, hogy megtaláljuk az Ön számára legmegfelelőbb gépet.
Tehát ezen a ponton van hozzávetőleges elképzelésünk arról, hogy mi a számunkra legmegfelelőbb lehetőség az igényeinknek megfelelően. De mit tegyél, ha szeretnéd megosztani játékélményeidet az egész világgal? Hogyan kell csinálni? mi kell ehhez? és milyen hatással lesz ránk ebben a CPU-ban? itt elmagyarázzuk.
Szóval... Milyen CPU legyen streameléshez? Ez egy nehéz kérdés... Először is elmagyarázzuk az alapokat, mert ez a lehetőség több tényezőtől függ. Először is, vegyünk egy referenciaként egy "PC AMD"-t Ryzen 5-tel. Az APEX LEGEND-et 4K-ban fogjuk streamelni, és tudjuk, hogy ilyen körülmények között gyönyörű 106 FPS-t fogunk adni, persze, ha elkezdünk streamelni, akkor jelentős teljesítményveszteséget fogunk elvenni a CPU-tól és a GPU-tól is... szóval számoljunk minden esetre maximum 30%-kal. Az összes akció + hang feldolgozása és mindezek valamilyen profil alatt a hálózaton keresztüli elküldése egyszerűen teljesítményveszteséget okoz... Tehát megengedhetjük magunknak a 4K-s streamelést, de csak 60 FPS-sel, hogy a játékélmény stabil legyen mind a játékosok, mind a nézők számára a platformokon. Egy referenciaként egy "PC INTEL" esetében Core I-7-tel 4K-ban csak 88 FPS-ünk van. Tehát egy 30%-os teljesítménycsökkentéssel nem számíthatunk zökkenőmentes 60FPS-re, így 2FPS mellett csak 1440K-val (60p) kell beérnünk. És a különbség itt igazából "CSAK" a processzor típusában és teljesítményében van, ami drasztikusan meghatározza az eredményt, bár a grafikus kártyák azonosak, és a Ryzen 100 MHz-cel gyengébb, mint az Intel. Tehát elmondható, hogy a 4K 60FPS-es streameléshez 22182 pontos vagy jobb CPU-ra van szükség. 
22182 pont
Általánosságban elmondható, hogy az 1080p és 4K közötti streamelés a Core i5 4. generációs teljesítményével megegyező teljesítményt igényel, azaz 4 mag, 4 szál, hozzávetőlegesen 3 GHz felett, egy ilyen processzornak 5392 pontja van. Ez a teljesítmény szükséges a önmagát streameli anélkül, hogy a PC bármi mást tenne.
Ezért rendkívül fontos a döntés, hogy melyik CPU-t használjuk. És ezért kell minden összeállítást a CPU kiválasztásával kezdeni. Mi mindig így csináljuk, és hála nekünk, most már Ön is tudja.
Hőprofil (TDP)
Mint említettem, a választást befolyásoló másik tényező a hőprofil.. játékra, videószerkesztésre és streamelésre szolgáló számítógépnél jó hűtéssel és ezáltal zajosabb működéssel kell számolni, amit több tényező is korlátozhat, amelyekről még szó lesz. ról ről. Csendes működés és alacsony hőmérséklet, így az irodai és multimédiás PC-knél még kompaktabb csomagolás várható.. Továbbá ez a paraméter a kialakítás kompaktságát is befolyásolja, mert egy 16 cm-es hűtő egyszerűen nem fér bele a MiniITX-be..
A játékbeállításoknál fokozottan oda kell figyelni a CPU megfelelő hűtésére, típustól függetlenül (annak ellenére, hogy mindannyian tudjuk, hogy az AMD bajnok a magas hőmérsékletek terén, beleértve a GPU-kat is) Szóval beszéljünk a TDP-ről, alias Thermal Designról Erő. Tehát a processzor maximális hőveszteségéről beszélünk, ami annak a feszültségnek és áramerősségnek az aránya, amelyet a processzor a legrosszabb körülmények között is el tud viselni... vagyis annak egészséges maximumáról, amelyre a gyártó garantálja a működőképességet a működés idejére. garancia időszak.
Minden processzornak máshol is megvan ez az értéke. A magas TDP nem mindig jelent nagy teljesítményt, hiszen ezt a processzorgenerációk kapcsán kell vizsgálnunk, ahol minden következő generáció magasabb frekvenciával, nagyobb teljesítménnyel, alacsonyabb vagy azonos fogyasztású. A fogyasztás Watt egységben van megadva. Például Core-i5 4670K, TDP-84Watt.
Tehát az AMD esetében általában nagyobb hűtővel kell számolnunk, azaz egy klasszikus léghűtőhöz maximum MicroATX házzal, mivel az AMD TDP-je átlagosan 75-125 W. Másrészt az INTEL esetében egy "hasonló" teljesítményű (benchmark) MiniITX hűtőt is használhatunk, mivel az átlagos TDP-je körülbelül 65-84 W. A rossz hűtésválasztás a processzor gyors tönkremenetelét, vagy egy lassabb változatot eredményez, ahol fokozatosan megjelennek a lagok, akadozások és végül a teljesítmény extrém visszaesése. A legjobb esetben "csak" a névleges teljesítményt nem érjük el.
A léghűtés, a hőpaszták és a vízhűtés azonban külön fejezete lesz, amiről egy másik cikkben lesz szó, ahol részletesen kitérünk...
Több fogalmat tanultam meg, mélyebben megértettem a CPU-választás kompaktságát, és most megnézünk valamit, ami minden játékost érdekel, és ez…
TÚLZÁRÁS (OC)
Az Asai legérdekesebb, legrejtélyesebb és legértékesebb képessége az volt, hogy több FPS-t tudott kipréselni a CPU-ból anélkül, hogy leégne. Korábban mindent a BIOS-ban kellett beállítani és érteni az egyes kifejezéseket. Manapság a túlhajtás, a továbbiakban "OC", gyakorlatilag gyerekjáték. A legtöbb modern BIOS-ban már van egy OC vagy PERFORMANCE mód gomb. Így mindent egyetlen kattintással megoldhatsz félelem és BSOD (kék halál) nélkül. A Deep OC-hoz továbbra is sok paramétert és azok kölcsönös kölcsönhatását kell ismerni. Az alap a szorzó, a CPU feszültsége, a magfrekvencia és a buszsebesség. Ennek köszönhetően még egy kevésbé tapasztalt felhasználó is biztonságosan elérhet akár 10-15%-os teljesítménynövekedést anélkül, hogy a hűtést vagy a tápegységet módosítania kellene. Az utóbbi időben az UNDERVOLTAGE volt a sláger. Paradox módon a feszültség csökkentésével és a frekvencia megtartásával az áramerősség és így a hőmérséklet is csökkenni fog, ami nagyobb teljesítményt, kisebb FPS-eséseket és fokozott simaságot tesz lehetővé, mivel a processzor gyakorlatilag soha nem tud újra fojtani vagy elérni a maximális TDP-t, és az "önvédelem" részeként a CPU automatikusan csökkenti a frekvenciát, így lehűl, ami hatalmas teljesítménycsökkenést eredményez.