Mi a blockchain, és hogyan működik
A blockchain egy nyilvános főkönyv, amelyet egyszerre több ezer számítógép vezet, és amelybe a bejegyzéseket csak hozzáadják, sosem törlik. A tranzakciók blokkokba csoportosulnak, és minden blokk tartalmazza az előző blokk ujjlenyomatát (hash-ét). A blokkok így láncot alkotnak, amelyben egy régebbi bejegyzést nem lehet észrevétlenül átírni, mert az összes utána következő blokk megváltozna.
Hogyan működik a blockchain: példa a Bitcoinnal
Ha Ön bitcoint küld valakinek, a tárcája a privát kulccsal aláírja a tranzakciót, és szétküldi a hálózatba. A hálózat csomópontjai ellenőrzik, hogy az aláírás stimmel-e, és hogy az érméket még senki nem költötte-e el. A tranzakció ezután arra vár, hogy valamelyik bányász felvegye egy blokkba.
Bitcoin-blokk átlagosan 10 percenként keletkezik. A tranzakciókon kívül egy fejlécet is tartalmaz az előző blokk hash-ével, az idővel és a nonce-számmal, amelyet a bányászok addig változtatnak, amíg a célértéknél kisebb hash-t nem találnak. Aki elsőként megtalálja, hozzáadja a blokkot, és jutalmat kap – ma 3,125 BTC-t plusz a tranzakciós díjakat.
Minden további blokk az Ön tranzakciója fölött egy „megerősítés”. A tőzsdék és üzletek általában több megerősítést várnak meg, mert minden újabb blokkal drágább a visszamenőleges módosítás.
Miért nem lehet a blockchaint könnyen átírni
Ha valaki egy órás blokkban akarna módosítani egy tranzakciót, a Bitcoinnál újra ki kellene számolnia ezt a blokkot és az utána következő hat blokkot is – és utol kellene érnie a hálózat többi részét, amely közben halad tovább. Ehhez több számítási teljesítmény kellene, mint amennyi az egész többi hálózatnak összesen van (az ún. 51%-os támadás). A teljes bitcoinhálózat ma közel 1 000 EH/s-mal számol (2026. 10. 18-i állapot), így ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen.
A biztonság tehát nem egy bankba vagy cégbe vetett bizalmon alapul, hanem azon, hogy a tisztességes bányászok vannak többen. A Proof of Stake hálózatokban ugyanezt a szerepet a validátorok zárolt érméi töltik be, lásd: Proof of Work vs. Proof of Stake.
Miben különböznek a blockchainek
Az elv ugyanaz, a paraméterek nem. A blokkidő határozza meg, milyen gyorsan érkezik az első megerősítés, és hogy a pool milyen gyakran kap jutalmat.
| Hálózat | Átlagos blokkidő | Konszenzus |
|---|---|---|
| Bitcoin | 10 perc | Proof of Work (SHA-256) |
| Litecoin | 2,5 perc | Proof of Work (Scrypt) |
| Dogecoin | 1 perc | Proof of Work (Scrypt) |
| Kaspa | 0,1 másodperc (másodpercenként 10 blokk) | Proof of Work (kHeavyHash), BlockDAG |
| Ethereum | 12 másodperc | Proof of Stake |
Miért fontos ez a bányászoknak
A bányász az, aki a blockchaint meghosszabbítja. Az Ön ASIC minere nem tesz mást, mint másodpercenként több száz billiószor megpróbál megfelelő hash-sel rendelkező blokkfejlécet összeállítani. A blokkjutalom és a blokkok gyakorisága közvetlenül meghatározza, mennyit hoz a bányászat, a hálózati szabályok változásai – például a halving – pedig azonnal megjelennek a hozamban.
A blockchain az oka annak is, hogy a poolok csak egy bizonyos összeg felett fizetnek ki: minden tranzakció helyet foglal a blokkban, és díjba kerül. Bővebben a pool-kifizetések és a minimális egyenleg cikkben.
Kapcsolódó fogalmak
- Kriptovaluta – mit is tartanak nyilván a blockchainen.
- Kriptovaluta-bányászat – hogyan keletkezik részletesen egy új blokk.
- Proof of Work és Proof of Stake – a két mód, ahogyan a hálózat megegyezik a következő blokkról.
További lépések
Ha érdekli, hogyan kapcsolódhat be saját géppel a blockchain meghosszabbításába, kezdje a Mely kriptovaluták bányászhatók cikkel.
Források
Gyakori kérdések
Ki a blockchain tulajdonosa?
Hány megerősítés kell ahhoz, hogy egy tranzakció biztonságos legyen?
A blockchain ugyanaz, mint a Bitcoin?
Törölhető valami a blockchainből?
A szöveg AI segítségével készült. A tényeket, számokat és eljárásokat Yegor ellenőrizte.
