Mi a kriptobányászat, és hogyan működik
A kriptobányászat (mining) számítógépek versenye azért a jogért, hogy a blokkláncba beírhassák a tranzakciók következő blokkját. A győztesnek elsőként kell megtalálnia azt a számot, amellyel a kriptográfiai függvény eredménye megfelel a hálózat feltételének – ezért a munkáért újonnan létrehozott érméket és tranzakciós díjakat kap. A hálózat így egyúttal a csalások ellen is védekezik, hiszen a múlt átírása ugyanilyen hatalmas mennyiségű áramba és számításba kerülne.
Összefoglalás
- A bányászok a tranzakciókat blokkokba csoportosítják, és érvényes „ujjlenyomatot” (hash-t) keresnek hozzájuk. Az elv neve proof-of-work – az elvégzett munka bizonyítéka.
- Aki megtalálja a blokkot, jutalmat kap. A Bitcoinnál ez a 2024. áprilisi halving óta blokkonként 3,125 BTC plusz a díjak.
- A nehézség magától úgy igazodik, hogy átlagosan 10 percenként szülessen egy blokk, akárhány gép bányászik is.
- Ma speciális gépekkel (ASIC) bányásznak. A hozam a teljesítménytől, az áramártól, a nehézségtől és az érme árfolyamától függ.
Mit csinál pontosan a bányász
Amikor bitcoint küld, a tranzakció először egy sorban várakozik. A bányász kiválasztja a sorból a tranzakciókat, ellenőrzi, hogy a küldőnek valóban megvan-e a pénze, és nem költötte-e el kétszer, majd ezekből összeállít egy új blokkjelöltet. Ez hivatkozást tartalmaz az előző blokkra is – ezért beszélünk blokkok láncáról, azaz blokkláncról.
A hálózat azonban csak akkor fogadja el a blokkot, ha a bányász érvényes munkabizonyítékot csatol hozzá. Ezt pedig nem lehet okosan kiszámolni, csak próbálgatással kitalálni.
Hogyan működik a proof-of-work: egy példa, amelyet Ön is kipróbálhat
A Bitcoin a SHA-256 függvényt használja. Ez bármilyen szövegből 64 karakter hosszú ujjlenyomatot készít. Elég egyetlen karaktert megváltoztatni, és az ujjlenyomat teljesen más lesz – előre nem lehet megjósolni, hogyan fog kinézni.
Kipróbáltuk a „PC Praha” szövegen, a végére egy sorszámot (ún. nonce-t) írva:
| Bemenet | Kapott SHA-256 hash (eleje) | Megfelel a „0000…” feltételnek? |
|---|---|---|
| PC Praha 0 | e6a43743… | nem |
| PC Praha 1 | 521e88a4… | nem |
| PC Praha 13 | 0265529e… | nem (csak egy nulla) |
| PC Praha 272 | 002066e8… | nem (két nulla) |
| PC Praha 1703 | 0000b9c4… | igen |
Az elején álló négy nullához 1 704 próbálkozásra volt szükség. Minden további nulla átlagosan 16-szor több próbálkozást jelent. Egy valódi bitcoinblokkhoz ma olyan hash kell, amely nagyjából 19 nullával kezdődik. Ezért az egész hálózat körülbelül 1 000 EH/s sebességgel próbálkozik, vagyis másodpercenként 1021 kísérlettel (2026. 10. 18-i állapot).
Az ellenőrzés ezzel szemben azonnali: bárki kiszámol egyetlen hash-t, és látja, hogy a feltétel teljesül. A keresés drága, az ellenőrzés olcsó – ebben rejlik a proof-of-work lényege. Egyes hálózatok, például az Ethereum, egyáltalán nem használnak bányászatot, és a blokkokat a zárolt érmék alapján hagyják jóvá (proof-of-stake).
Mi a blokkjutalom, és honnan származnak az új érmék
A blokkot megtaláló bányász beírhat bele egy „semmiből” létrejövő tranzakciót a saját címére. Így keletkeznek az új érmék. Ehhez megkapja még a blokkban lévő összes tranzakció díját is.
- A Bitcoinnál naponta nagyjából 144 blokk születik, ez körülbelül napi 450 új BTC.
- Minden 210 000 blokk (kb. 4 év) után a jutalom a felére csökken – ez a halving. A következő 2028-ban várható.
- Összesen soha nem lesz belőlük több 21 milliónál. A 20 millió kibányászott BTC határát 2026 márciusában lépték át, az utolsó millió bányászata még több mint száz évig tart.
Mi a nehézség, és miért változik
Ha a nullák száma soha nem változna, minden új géppel egyre gyorsabban jönnének a blokkok. A hálózat ezért 2 016 blokkonként (nagyjából kéthetente) újraszámolja a nehézséget: ha a blokkok 10 percnél gyorsabban születtek, szigorít a feltételen, ha lassabban, enyhít rajta.
Ennek a bányász számára gyakorlati következménye van. Ha új gépek csatlakoznak a hálózathoz, az Ön részesedése a teljes teljesítményből csökken, és kevesebb érmét bányászik, pedig a minere ugyanúgy működik. A hozamot ezért nem fix értékként adják meg, hanem folyamatosan újraszámolják. Ma 1 TH/s a Bitcoinon nagyjából 0,84 Kč bruttó hozamot hoz naponta, az áram levonása előtt.
Miért ASIC-kel bányásznak ma, és nem számítógéppel
2009-ben még elég volt egy átlagos számítógép processzora. Aztán jöttek a videokártyák, 2013-tól pedig az ASIC minerek – olyan chipek, amelyek csak egyetlen algoritmust ismernek, de ezerszer takarékosabban. A Bitcoinnál ma főként a J/TH-ban mért hatékonyság dönt, vagyis az, hogy mennyi energiába kerül egy terahash.
A legtöbb bányász ráadásul nem egyedül bányászik. Teljesítményüket egy poolban egyesítik, amely gyakran talál blokkot, és a jutalmat az elvégzett munka arányában osztja szét. Hogy a pool hogyan számolja a kifizetéseket, azt a PPS, PPLNS és FPPS című cikkünkben írjuk le.
Hogyan nézhetne ki ez Önnél: egyszerű számítás
Egy 37,5 TH/s teljesítményű otthoni miner a mai nehézség és árfolyam mellett nagyjából 37,5 × 0,84 Kč ≈ 31 Kč-t bányászik naponta. Ugyanakkor 800 W-ot fogyaszt, ami napi 19,2 kWh. 5 Kč/kWh áramár mellett ez 96 Kč az áramért.
Ebből következik a bányászat legfontosabb tanulsága: a nyereségről az áramár és a gép hatékonysága dönt, nem önmagában a teljesítmény. Ezért a nagy gépeket olcsó energiájú adatközpontokban üzemeltetik, otthon pedig főleg akkor éri meg bányászni, ha a hőt is hasznosítják, vagy a napelemes rendszer többletáramát használják fel.
Hogyan tovább
- Szeretne gyakorlatban belevágni? Az érme kiválasztásától az első kifizetésig tartó lépéseket a Hogyan bányásszunk kriptovalutát útmutatóban találja.
- Hogy az egyes gépek ma mennyit keresnek, azt az ASIC minerek jövedelmezőségi áttekintése mutatja, amelyet óránként frissítünk.
Források
Gyakori kérdések
Legális a kriptovaluta-bányászat Csehországban?
Bányászhatok hagyományos számítógépen vagy laptopon?
Mi történik, ha mind a 21 millió bitcoint kibányászták?
Miért fogyaszt a bányászat ennyi áramot?
Mennyi bitcoint bányászik egy miner naponta?
A szöveg AI segítségével készült. A tényeket, számokat és eljárásokat Yegor ellenőrizte.
