Miért nem lehet meghamisítani egy Bitcoin- vagy Kaspa-tranzakciót – egyszerűen elmagyarázva

Egy Bitcoin- vagy Kaspa-tranzakciót nem lehet meghamisítani, mert minden fizetést a tulajdonos privát kulcsával kell aláírni, és a hálózat minden csomópontja maga ellenőrzi ezt az aláírást. Kulcs nélkül nem lehet elkölteni más érméit, és nem lehet megváltoztatni sem az összeget, sem a címzettet. A már megerősített előzmények átírásához pedig több számítási teljesítmény kellene, mint amennyivel az egész becsületes hálózat rendelkezik – és ez többe kerül, mint amennyit a támadó nyerhetne. A valós kockázat ezért nem a „feltört blokklánc”, hanem az ellopott kulcs és a csaló, aki meggyőzi Önt, hogy saját maga küldje el a pénzt.

Összefoglalás

• Az érmék senkinek sem „hevernek a számláján”. Azé, akinek megvan a privát kulcsa, és érvényes digitális aláírást tud vele készíteni.
• Az aláírás matematikailag a tranzakció tartalmához kötődik. Egyetlen karakter (összeg, cím) megváltoztatása is érvényteleníti az aláírást.
• A hálózat minden csomópontja maga ellenőriz minden tranzakciót. Az érvénytelent elutasítja, még akkor is, ha a legnagyobb bányász küldte.
• Ugyanazon érmék kétszeri elköltését a proof of work akadályozza meg: a Bitcoin előzményeinek átírásához 2026. 10. 29-i állapot szerint több mint 1 000 EH/s kellene, azaz körülbelül 4 millió legújabb bányagép.
• A valódi veszélyek máshol vannak: adathalászat, hamis tárcák, a seed kifejezés kiszivárgása, „flash USDT” típusú csalások. Ezek ellen főként az Ön óvatossága véd.

Mit jelentene valójában „meghamisítani egy tranzakciót”

Amikor az emberek a kriptovaluták hamisításáról beszélnek, általában négy dolog egyikére gondolnak. A hálózat mindegyiket más mechanizmussal oldja meg:

Már a Bitcoin szerzője is felhívja a figyelmet a 2008-as eredeti dokumentumban (whitepaperben), hogy még egy hatalmas számítási teljesítménnyel rendelkező támadó sem tud értéket teremteni a semmiből, és nem veheti el azt a pénzt, amely soha nem volt az övé. Az egyetlen, amivel megpróbálkozhat, a saját friss fizetésének visszavétele. Nézzük végig lépésről lépésre.

Hogyan működnek a kulcsok és a digitális aláírás

Az alap egy kulcspár. A privát kulcs (titkos szám, amelyet csak Ön ismer) lényegében egy véletlenszerű 256 bites szám. A lehetséges kulcsok száma nagyjából 10⁷⁷ – nagyságrendileg annyi, ahány atom van a látható világegyetemben. Más kulcsát kitalálni ezért gyakorlatilag lehetetlen.

A privát kulcsból egyirányú számítással vezethető le a nyilvános kulcs, abból pedig a cím, amelyre mások érméket küldenek Önnek. Az odaút egyszerű, a visszaút (a címből a privát kulcsra) ma számítási szempontból kivitelezhetetlen. A Bitcoin és a Kaspa ugyanazt az elliptikus görbét, a secp256k1-et használja.

Amikor fizetni szeretne, a tárca veszi a tranzakció tartalmát (honnan, hová, mennyit), és a privát kulccsal digitális aláírást készít hozzá. Ezután bárki ellenőrizheti az Ön nyilvános kulcsával két dolgot:

1. hogy az aláírást a privát kulcs tulajdonosa készítette,
2. hogy a tranzakció tartalma az aláírás óta egyetlen karakterrel sem változott.

A Bitcoin eredetileg ECDSA-aláírásokat használt. A Taproot frissítés óta (2021. november, 709 632. blokk) a BIP-340 szabvány szerinti Schnorr-aláírásokat is ismeri. A Kaspa alapértelmezésként Schnorr-aláírásokat használ, és az ECDSA-t is támogatja. A biztonság szempontjából mindkettőre ugyanaz érvényes: akinek nincs kulcsa, nem tud érvényes aláírást előállítani.

Miért nem lehet módosítani egy már aláírt tranzakciót

Az aláírás nem az „üzenet” egészéhez készül, hanem annak hash-értékéhez (az adatok ujjlenyomatához). A hash-függvény tetszőleges hosszúságú adatból rövid, rögzített hosszúságú ujjlenyomatot készít. Elég egyetlen betűt megváltoztatni, és az ujjlenyomat teljesen más lesz.

Ha valaki útközben a tranzakcióban az összeget 0,01 BTC-ről 1 BTC-re változtatná, vagy a saját címét csempészné be, az ujjlenyomat megváltozik, és az eredeti aláírás nem fog hozzá illeni. A csomópontok az ilyen tranzakciót azonnal eldobják. Új aláírást a támadó nem tud készíteni, mert nincs meg az Ön kulcsa.

A hashek egész blokkokat is összetartanak. Minden blokk tartalmazza az előző blokk ujjlenyomatát, így láncot alkotnak – innen ered a blokklánc elnevezés. Egy régi blokkban lévő tranzakció módosítása megváltoztatná a blokk ujjlenyomatát, és „szétzilálná” az összes utána következő blokkot.

Ki ellenőrzi a tranzakciókat: csomópontok és UTXO

A hálózatnak nincs központi szervere, amely eldöntené, mi érvényes. A tranzakciókat több ezer csomópont (a hálózat szabályainak és előzményeinek teljes másolatával rendelkező számítógép) ellenőrzi. Mindegyikük maga, a többitől függetlenül ellenőriz minden tranzakciót és minden blokkot.

A Bitcoin és a Kaspa is UTXO-ként (korábbi tranzakciók fel nem használt kimeneteiként) tartja nyilván a pénzt. Ez hasonlóan működik, mint a bankjegyek a pénztárcában: minden tranzakció konkrét korábbi kimeneteket „használ fel”, és újakat hoz létre. A csomópont minden fizetésnél ellenőrzi:

1. hogy a felhasznált kimenetek valóban léteznek,
2. hogy még nem lettek elköltve,
3. hogy érvényes aláírás tartozik hozzájuk,
4. hogy a kimenetek összege nem nagyobb a bemenetek összegénél.

Ha bármi nem stimmel, a csomópont nem fogadja el a tranzakciót, és nem küldi tovább. Ugyanez érvényes a blokkokra: az érvénytelen tranzakciót tartalmazó blokkot a csomópontok elutasítják, még akkor is, ha a világ legnagyobb poolja bányászta ki. A bányászok tehát nem tudják megkerülni a szabályokat – csak az érvényes tranzakciók sorrendjéről dönthetnek.

Double spend és proof of work: miért nem lehet átírni az előzményeket

Marad az utolsó lehetőség: fizetni, megvárni az árut, majd az előzmények egy olyan változatát érvényesíteni, amelyben a fizetés nem létezik. Ezt double spendnek (kétszeri elköltésnek) nevezik. Ezt a proof of work akadályozza meg: a hálózat az előzmények azon változatát fogadja el, amely mögött a legtöbb elvégzett munka áll.

Minden új blokk a tranzakció egy megerősítése. A Bitcoinnál nagyjából 10 percenként keletkezik egy blokk, és a kereskedők nagyobb összegeknél hagyományosan 6 megerősítésre, azaz körülbelül egy órát várnak. Ahhoz, hogy a támadó „kitörölje” a fizetést, titokban egy hosszabb alternatív láncot kellene kibányásznia gyorsabban, mint a hálózat többi része. Ez csak az egész becsületes hálózatnál nagyobb teljesítménnyel lehetséges – innen ered az 51%-os támadás elnevezés.

Mennyibe kerülne egy támadás a Bitcoin ellen: saját számításunk

2026. 10. 29-én a Bitcoin-hálózat teljesítménye 1 080 EH/s körül van (mempool.space). Átszámítva kínálatunk leghatékonyabb léghűtéses bányagépére:

Ennyi további géppel egyetlen gyártó sem rendelkezik, és hetek alatt sem tudja legyártani őket. És van még egy gazdasági biztosíték, amelyet már Satoshi Nakamoto is leírt: akinek ekkora teljesítménye lenne, az becsületes bányászattal többet keresne. Egy óra alatt 6 blokk keletkezik, egyenként 3,125 BTC, azaz 18,75 BTC – 1 753 594 Kč / 1 BTC árfolyam mellett ez több tízmillió koronát jelent. A támadás ráadásul letörné annak az érmének az árát, amelyet a támadó maga is bányászna.

Hogyan működik ez a Kaspánál: blockDAG és másodpercenként 10 blokk

A Kaspa ugyanazokon az alapokon áll (kulcsok, aláírások, UTXO, proof of work), de a blokkokat másképp rendezi. Egyetlen lánc helyett blockDAG-ot (blokkgráfot) hoz létre: a blokkok párhuzamosan is keletkezhetnek, és mindegyik több elődre hivatkozik. A GHOSTDAG protokoll ezután egyetlen sorrendbe rendezi őket, amelyben minden csomópont egyetért.

A Crescendo hardfork óta (2025. május) a Kaspa másodpercenként 10 blokkot hoz létre. A tranzakció ezért másodperceken belül megerősítést kap, míg a Bitcoinnál a biztonságos elszámolásra nagyjából egy órát kell várni. A következő lépés, a DAGKnight konszenzus, 2026. 10. 29-én még mindig csak terv. A hálózatról bővebben a Kaspa (KAS) című cikkben olvashat.

Mennyibe kerülne egy támadás a Kaspa ellen

Itt őszintének kell lennünk: egy kisebb hálózat olcsóbban támadható, mint a Bitcoin. Adataink szerint a Kaspa teljesítménye 2026. 10. 29-én nagyjából 351 PH/s. A kiegyenlítéshez körülbelül 8 800 darab Antminer KS7 (40 TH/s, 3 080 W) elegendő lenne, nagyjából 630 millió Kč értékben. A teljesítményfelvétel körülbelül 27 MW lenne, az áram pedig óránként mintegy 54 000 Kč-ba kerülne.

Ez nagyságrendekkel kevesebb, mint a Bitcoinnál, de még mindig több ezer gépről van szó, amelyek nem kaphatók szabadon a piacon. A támadás ráadásul rontaná a KAS árfolyamát, és ezzel azoknak a gépeknek az értékét is, amelyekbe a támadó befektetett. Gyakorlati szabály: kisebb hálózatokon nagy összegeknél érdemes tovább várni, mint az első megerősítésig. Ez minden proof-of-work érmére érvényes – minél kisebb a hálózat teljesítménye, annál nagyobb óvatosság szükséges.

Mi fenyeget valójában, és hogyan védekezhet

A matematikát nem lehet kijátszani, az embert igen. Szinte minden kriptovaluta-veszteség, amelyről hall, nem a „blokklánc feltörésével” keletkezett, hanem azzal, hogy a kulcs vagy a pénz egy csalóhoz került.

• A kulcs vagy a seed kifejezés ellopása. A seed kifejezés (12–24 szó a tárca visszaállításához) ugyanaz, mint a privát kulcs. Aki ismeri, azé az Ön érméi. Soha ne fényképezze le, ne tárolja a felhőben, és ne adja meg semmilyen weboldalon.
• Adathalászat és hamis tárcák. A csaló alkalmazások és weboldalak úgy néznek ki, mint az eredetiek, és „elkérik” a seed kifejezést. Hogy hogyan ismerhetők fel, a Hamis szoftveres tárcák című cikkben írjuk le.
• „Flash BTC / flash USDT”. A csaló olyan szoftvert ígér, amely „ideiglenes” érméket küld, vagy egy értéktelen tokent küld Önnek, amely csak USDT-nek látszik. Valódi bitcoint kulcs nélkül senki sem tud küldeni. A fizetést mindig ellenőrizze egy blockchain explorerben – tokeneknél a szerződés címe alapján is.
• Meg nem erősített tranzakciók. A mempoolban (a meg nem erősített tranzakciók sorában) váró tranzakció még nincs kifizetve. Ha Bitcoinért ad el árut, várja meg a megerősítést.
• Kvantumszámítógépek. Egy kellően nagy kvantumszámítógép elméletileg ki tudná számítani a nyilvános kulcsból a privátot. Főként azok a címek lennének veszélyben, amelyek nyilvános kulcsa már látható a hálózaton (régi címtípusok, többször használt címek). Ilyen számítógép ma nem létezik, és a becslések arról, mikor jöhetne létre, évtizedekkel eltérnek. A Bitcoin fejlesztői már dolgoznak a BIP-360 javaslaton az ellenálló címekhez. A gyakorlati tanács már ma is érvényes: ne használjon egy címet többször.

Nagyobb összegekhez a legbiztonságosabb egy hardveres tárca, amely a kulcsot soha nem engedi be a számítógépbe. A Kaspához ajánlott tárcákat a Kaspa tárca: hogyan hozzon létre egyet című útmutatóban mutatjuk be.

A cikk technikai elveket magyaráz, és nem minősül befektetési tanácsnak.

Mi a következő lépés

• Hogyan keletkeznek a blokkok és mit csinálnak a bányászok, azt a Mi a kriptovaluta-bányászat és hogyan működik című cikk magyarázza el.
• Hogy ma mennyit keres egy adott gép a hálózat biztosításával, azt az ASIC bányagépek jövedelmezőségi táblázata mutatja.

Források

• Satoshi Nakamoto: Bitcoin – A Peer-to-Peer Electronic Cash System (2008)
• Bitcoin Developer Guide: Transactions
• BIP-340: Schnorr Signatures for secp256k1
• Sompolinsky, Wyborski, Zohar: PHANTOM GHOSTDAG – A Scalable Generalization of Nakamoto Consensus
• Kaspa.org: a hálózat története és technológiája
• Kaspa KIP-17 (Schnorr- és ECDSA-aláírások ellenőrzése)
• mempool.space: a Bitcoin-hálózat teljesítménye és nehézsége
• Cointelegraph: mit változtat a BIP-360 javaslat